Te vagy az életem!

Te vagy az életem!

Talán, csak álmodod mindazt, amit élsz S a halál a felébredés!

Te vagy az életem!

Talán, csak álmodod mindazt, amit élsz S a halál a felébredés!


Hosszú útra mentél
Túlontúl messze jársz
Maradt a gyász, dermedt a csendje
Hiányod annyira fáj
Talán, az öröklét vár rád odaát
Talán a tisztító láng
Talán, csak álmodod mindazt, amit élsz
S a halál a felébredés
😳

Miért kell félve élned?
Miért kell a fájdalom?
Miért folynak könnyek, keserű könnyek
Miért ezt álmodom?
Ki ad majd választ, ha nem leled meg
Nem tudod, hol keressed
Kísért a sorsod, mint súlyos kereszt
Ami majd fejfád lehet

Miért kell útra kelned?
Miért nem tartasz velem?
Ki hallja imád? S ki óvja meg
Lelked, ha meztelen?
Talán, egy új élet vár rád odaát
Talán az emésztő láng
Talán, csak álmodod most is ahogy élsz
S a halálod felébredés

Talán, csak álmodod mindazt, amit élsz
S a halál a felébredés


Hiába menekülsz az Alkonyat úgyis leszáll


Engedj  a Hold erejének


Ne nyiss ajtót ha akarnak úgyis bejönnek.............

Monoton menetel a tömeg, ahogy kell,
Öreg és fiatal, míg meg nem hal.
Odakint nagy a rend, idebent néma csend.
Nem ereszt a kereszt, mit hittél?!

Idegen hatalom, hidegen földre nyom.
Körbe zár, megaláz.
Még meddig vársz?
Semmid sincs,
Kezeden a bilincs.
Hogy ha fáj, ne remélj. Kiabálj!

Körbezárnak rég a falak.
Kezeden a lánc, nem vagy szabad.
Nem figyel a Föld, csak forog.
Nem érez a szív, csak dobog.


Leomlanak majd a falak.
Kezedről a lánc leszakad.
Megáll majd a Föld, nem forog.
Milliónyi szív együtt dobog.